Mozart, Lennon, Stallone!

- "te vagy a cég reklámja" - a hírlevélben elírtam Stallone nevét, elnézést az érintettől és Önöktől is -

 

”Egész életemben rejtegettem a diszlexiát, amiről sokáig nem is tudtam, hogy micsoda. Emiatt buktam ki a középiskolából, de összeszorítottam a fogam és bebizonyítottam, hogy nekem akkor is sikerülni fog. Azt mondhatom sikeres üzletember lettem. És most a fiamról derült ki hogy diszlexiás. A fejem verném a falba, annyira bánt, hogy ilyen szörnyű géneket adtam át neki.”

 

Mi a közös bennük? - a diszlexia


A népesség 5-8 százaléka szenved a (kezeletlen) diszlexia lelki következményeitől, „szövődményeitől.” Mi okozza ezeket? Nem maga a diszlexia, hanem az, hogy a kisgyerek a fontos kulturtechnikák, vagyis az írás, olvasás, számolás megtanulásában tartósan, gyakran végleg lemarad, gyengén teljesít és emiatt bizonytalan, hátrányos kirekesztett stb. helyzetbe kerül az osztályban és a gyakran a családban is.


Tovább »
 

Beirassam-e az ovis fejlesztő csoportba?

Öt éves a kislányom és nagyon ügyes mindenben, gyönyörűen beszél, számol, verseket mond, minden rajzát megdicsérik. Az óvodában most kezdődik egy külön fejlesztő foglalkozás, amit a másik csoport óvónénije tart, ez nem kötelező és természetesen ezért fizetni kell. Azt ígérik, hogy előkészítik az iskolára, olyan fejlesztő feladatokat oldanak meg, hogy jól menjen neki az írás meg az olvasás. Az a kérdésem, hogy hasznos lenne-e Ön szerint, ha beíratnám a gyereket. Mert igaz hogy semmilyen lemaradása sincs, de a jót is lehet még jobbá fejleszteni. Hátha könnyebben venné az iskolai akadályokat.

Kedves Levélíró!

Ha egy gyereknél az iskolához szükséges testi szellemi készségekben lemaradás van, akkor nagyon fontos az idejében végzett szakszerű felzárkóztatás, fejlesztés. Sőt ez kötelessége is az óvodának, ha ők helyben nem tudják megoldani, akkor megfelelő szakemberhez kell irányítani a gyereket.  Furcsa persze, ha ezért a fejlesztésért, ami az óvoda feladata, külön pénzt kérnek…  Az Ön által leírt esetben azonban valószínűleg nem ilyen fejlesztésre verbuválják a gyerekeket. Járványszerűen terjednek az óvodákban  a /pénzes/ plusz szolgáltatások: balett, tánc, angol, dráma, és iskola előkészítő, van ahol tanítónő/!/ foglalkozik a gyerekekkel.

Tovább »

Túlélőkészlet gazdasági összeomláshoz

„Devizahitelesek vagyunk, azt hiszem ezzel mindent elmondtam. Talán nem fogunk utcára kerülni, de az életünk már szinte csak a filléres gondokról szól.   Két kiskamasz gyerekünk van, akik megszoktak egy elég jó életszínvonalat és ahhoz ragaszkodnának foggal körömmel. Mindennaposak a viták velük, mert egyre több mindenre nem telik. Sajnos a férjemmel nagyon másként gondolkozunk ebben a kérdésben. Én azon lennék, hogy mindenen spóroljunk, a gyerekek nem életszükségletet jelentő dolgain is, csak a divatos ruházkodás, drága sportcipők jöhetnek nekik szóba. Sajnos ez a mi hibánk, eléggé el vannak kényeztetve, válogatnak az ételekben, sok zsebpénzt szoktak meg, ami most üt vissza. A férjem ragaszkodna ahhoz, hogy a gyerekeknek semmit sem szabad érezniük. Nem is hajlandó beszélni erről.  Inkább még jobban eladósodna. Ön szerint mi a jó módszer, mennyire éreztessük a gyerekekkel, hogy nagyon nagy bajban vagyunk?”

Tovább »
 

Mi lesz veled közoktatás?

Napokon belül új közoktatási törvényt fogad el a parlament. Gigászi küzdelemben csapnak össze a politikai és a lobbi érdekek a törvénytervezet körül. A vihar füstjétől nehéz tisztán látni. Látni például a gyereket, azt, aki most kezdi az iskolát, és mondjuk 2025-ben lesz felnőtt, adó és járulék(!) fizető állampolgár. Milyen most az az iskolarendszer valójában, ahova ez a kis ember belép?

 

Egyre gyengébb pedagógusokat képezünk

 

Az elmúlt húsz évben folyamatosan veszít viszonylagos presztizséből a pedagógus szakma és a pedagógusokat képző felsőoktatás. Egyre gyengébb felkészültségű fiatalok kerülnek a pályára, és az ott töltött évek alatt sem történik velük csoda…   Monoton csökken a pályakezdő pedagógusok között az egyetemet végzettek aránya, ma már szinte csak  főiskolát végzettek maradnak a pályán.

Eközben az oktatás nemzetközi élvonalába került országokban épp az ellenkező irányú folyamatok zajlanak. Felismerték, hogy a közoktatás minősége az országok versenyképességének az alapja.  Finnországban és Dél-Koreában alsó tagozatban is kizárólag egyetemet végzettek taníthatnak, ezekben az országokban a pedagógusokat képző egyetemekre a jelentkeznek a legtöbben, ide a legnehezebb bejutni.

 

Avítt a tanítás módszere

 

Tovább »
 

Dorka, Krisztián és Zoli - három sikertörténet

A gyenge iskolai teljesítménynek, a tanulási nehézségeknek sokféle oka lehet, olyanok is, melyekre egyáltalán nem gondol a gyermekéért aggódó szülő. Tanácsadásunkon a megfelelő tesztekkel, vizsgálatokkal és a szakértő tapasztalatával ilyen esetekben is megtaláljuk a megoldást. Sokszor már az is segít, hogy ilyenkor másként kommunikál egymással a szülő és a gyerek. A tanácsadó jelenléte megszakítja a dac, sértettség, fenyegetőzés, ígérgetés jól ismert otthoni forgatókönyvét. Ettől mindkettőjükben új felismerések születhetnek, ami már a változás előszobája. Ám az iskolai teljesítmény tartós javulásához gyakran ennél több kell: szakszerű fejlesztés, hiányzó készségek kialakítása, megerősítése, ügyes tanulási technikák begyakorlása. Vagyis a problémákra mindig személyre szabott megoldást keresünk.

 

Íme három tanácsadás összefoglalása: a probléma, ahogy a szülők látták, aztán a megoldás.

 

Dorka (1. osztály) - olvasási problémák

 

Tovább »
 

"Mit tegyek, hogy ne legyek agresszor?"

Nem tudom a 10 éves fiamat rávenni, hogy először a kötelező feladatait végezze el és utána jön a többi. Vegyesen haladunk , egy lecke egy kis tv , egy kis lecke egy kis net, és nyújtjuk a tanulást a végsőkig. ÉN IS OKA VAGYOK TUDOM, de mit tegyek, hogy mégis partner maradjak, ne egy agresszor?

Tovább »

"...értelmes, intelligens kislány, de a jegyei katasztrofálisak..."

Kedves Éva!

A lányom most 6.osztályos. Véleményem szerint értelmes, intelligens kislány, de a jegyei katasztrofálisak. Alsó tagozatban jó tanuló volt, bár már akkor is adódtak szövegértési problémái, illetve nagyfokú a figyelmetlensége ( ? ), ami miatt sorra elszúrja a dolgozatait. ( rendszeresen félreértelmezi a feladatokat...) Tavaly fő tárgyakból hármasra sikerült az év vége, idén még a hármast sem érte el, kettesek, egyesek gyülekeznek minden tantárgyból az ellenőrzőben. Kínszenvedés leültetni őt a könyv mellé, olvasni gyűlöl - még az újságban egy őt érdeklő kép alatti feliratot sem hajlandó elolvasni ! - és a viselkedése is egyre jobban aggaszt. Egyre ingerültebb velem is, semmi sikerélménye nincs, tavaly még küzdött valamelyest, most azt látom rajta, hogy teljes az érdektelenség minden tantárgy iránt. Feladta.

Válaszát előre is köszönöm !

 





Tovább »

"Ja, társasjátékozni is szeret, meg barkácsolni."

Kedves Éva néni!

A kislányom 2. osztályos. Megdöbbentően jól megtanították olvasni. 3 nap alatt elolvasott 100 oldalt a Fekete szépség című könyvből, csakúgy iskola mellett. Olvasni és szerepjátékokat szeret játszani, csak és kizárólag kitalált állatokkal. Vagy ő gondoskodik róluk, vagy ő lesz egy kicsi állatka és nekem kell befogadni. Ja, társasjátékozni is szeret, meg barkácsolni. A szabad idejében ezeket soha nem keveri. Órákon át csinál egy dolgot. és nem unja meg. A mesefilm nézéssel is így lenne, de azt tudatosan kiiktattam az életéből, mert hihetetlenül irtja a kreativitását. Soha nem keveri a tevékenységeket. Vagy ezt vagy azt csinálja. Ez így normális?

Üdvözlettel: G. I. Szilvia

Tovább »

Gyengén olvasó egyetemisták

Bármilyen hihetetlen, ma már a felsőoktatásban is komoly probléma, hogy sok hallgató gyengén olvas és alig érti amit olvas. Neves egyetemeink némelyikén szövegértési kurzust indítanak a gólyáknak, mivel az a tapasztalat, hogy az alapvető kultúr-technikával az olvasással, és az olvasottak megfelelő értelmezésével az elsősök húsz-negyven százaléka hadilábon áll. Tanácsadói munkámban sem ritka az olyan fiatal felnőtt, aki felsőoktatási tanulmányai elején szembesül a ténnyel: nem érti a jegyzetet, tankönyvet.

 


 

Felhígult a felsőoktatás

 

Ennek az aggasztó jelenségnek az egyik oka kétségkívül a magyar felsőoktatás felhígulása. Sok helyre ijesztően kevés tudással is be lehet jutni, a létükért küzdő intézmények pedig, százszor is meggondolják, hogy szigorítsák a felvételi követelményeket.

A hallgatók oldaláról nézve mindezt, az a kérdés, hogyan szerezhetek diplomát annak ellenére, hogy lassan, pontatlanul olvasok, és igen nehezen hámozom ki a szöveg értelmét?


Tovább »
 

Az Életművész és a Stréber

"A lányom hatodikos, és otthon szinte sose tanul. Kizárólag abból él, ami az iskolában ráragad - igaz abból elég jól. Hogyan vehetném rá, hogy otthon is tanuljon, hiszen akkor játszva lehetne kitűnő?" - kérdezi egy levélírónk.

 

Szögezzük le elöljáróban, hogy mint oly sok más dologban a "mennyit kell tanulni?" kérdésében is eltérő a szülők és gyerekeik logikája. A legtöbb szülő akkor nyugodt, ha a gyerek sokat tanul otthon, mert így érzi biztosítottnak a másnapi sikert. A gyerekek viszont - csaknem kivétel nélkül - a lehető legkevesebb időt szeretnének a tanulással tölteni. Ez egyébként a szülőkkel is így volt gyerekkorukban, csak már nem emlékeznek rá...

 

Ebből az alapállásból kétféle stratégia következik:

1. figyelek a suliban, és szabad a délutánom

2. otthon tanulok, amennyit nagyon muszáj


Mind a két stratégia egyaránt hozhat sikert és kudarcot is. Van, akinek elég a jó jegyekhez, hogy figyel az órákon, van, akinek ebből csak kettesekre futja. Van, aki délutánonként négy-öt órát görnyed a tankönyvei felett, másoknak egy óra otthoni készülés elég a jó jegyekhez.

 


Tovább »