Nem akar egyedül tanulni

Tisztelt Doktornő!

Fiam 11 éves. Nem mondhatom, hogy rossz tanuló, mert a kerületünk egyik legerősebb iskolájába jár, és még így is erős négyes tanuló. Kimutatott dixleksziája, és diszgráfiája van, bár több szakvélemény szerint is mind a kettő ennyhe. Több oldalról is kaptunk segítséget amelyek nagyon sokat segítettek. Ennek ellenére nem szeret olvasni, és írni is csak nagyon minimálisan hajlandó. A szövegértésével nincs gondja, de ennek ellenére nem tud vagy nem akar egyedül tanulni. Állandóan mondogatni kell, hogy üljön le,és tanuljon,de ha nem ülünk mellette, és nem kérdezünk ki mindent részletesen nem készül fel, és minden elvonja a figyelmét, még egy ceruza is. 

Elvárható lenne e tőle, hogy egyedül felkészüljön egy-egy? 
Hogy tudnám rávezetni arra, hogy ne várjon rám mindig a tanulással?


Lukács Ildikó

Kedves Asszonyom!

A diszlexia nem múlik el, nem lehet kinőni. Ha meg is tanult jól olvasni, vagy használhatóan írni, akkor is jelentkezhetnek un. maradványtünetek, pl. nem tud tartósan figyelni, ha nem muszáj, nem olvas, fáradékonyabb, ingadozik a szellemi teljesítménye, feledékeny, térben nem jól tájékozódik, részleteket könnyen felejt, nem elég pontos, gyakran felületes a kivitelezésben stb. Viszont sok diszlexiásnál tapasztalni, hogy a hallottakat hihetelenül gyorsan megérti és megjegyzi, a lényeget egy pillanat alatt átlátja stb. A diszlexia mai tudásunk szerint az agyműködés, gondolkodás mássága, az átlagtól eltérő információfeldolgozási stílus. Nem betegség, de a kezeletlen diszlexia súlyosan visszaveti az iskolai eljesírtményt, aláássa az önbecsülést és emiatt lelki betegségek, vagy deviancia, magatartási zavar kindulópontja is lehet. 

Természetesen az ügyes tanulási módszerek mindenkinek javára válnak. Ezért javaslom kétnapos, hétvégi tanulási tréningünket, ahol épp azt sajátithatja el, amiben most hiányt szenved: az időbeosztást, az önálló tanulást, a korának megfelelő felelősségvállalást, a hatékony olvasási, lényegkiemelési technikákat.

Üdvözlettel:
dr. Pusztai Éva