Az iskola nem az élet előszobája, hanem maga az élet - gyerekkiadásban

Olyan gyorsan változik a világ, hogy alig lehet megjósolni, milyen tudásra lesz szükségük a mai tízéveseknek, mire felnőnek. Azt talán könnyebb megmondani, milyen személyes tulajdonságok jelenthetnek a jövőben komoly akadályt az élet kihívásaival való küzdelemben. Vélhetően a mainál is nagyobb hátrány lesz, ha valaki önállótlan, ha nem tudja kezébe venni az élete irányítását, ha hagyja, hogy mások döntsenek a sorsáról.

 

 

Természetesen a gyerekek különböző vérmérséklettel születnek, vannak köztük önállóak és önállótlanok, bátrak és félénkek, kezdeményezők és végrehajtók. De a gének általában csak a lehetőségét hordozzák valamilyen tulajdonságnak. A megvalósulás mértéke a környezeten, az életben szerzett tapasztalatokon múlik. Amikor iskolába kerül a gyermekünk, nagyon nehéz ellenállni annak a kísértésnek, hogy szülőként belefolyjunk a tanulásába. Elsősorban az iskola felől érkező irtózatos nyomásnak nehéz ellenállni, ott ugyanis kizárólag a tananyag tételes tudása számít, és senkit sem érdekel, hogy ezt egyedül, vagy a szülővel, netán magántanárokkal érte el. De a saját szülői hiúságunknak is nehéz ellenállni, hiszen a legtöbben zsigerből azt reméljük, hogy a mi csemeténk bármi áron a legjobbak közé kerül –  majdnem függetlenül a képességeitől, teljesítményétől, az iskola elvárásaitól…

Ennek a helyzetnek az egyenes következménye, hogy sokkal több energiát, pénzt, érzelmet és indulatot, személyes részvételt, elsősorban együtt tanulást fektetünk a jobb jegyek elérésébe, mint abba, hogy a gyerekünk, ahogy nő, egyre inkább maga menedzselje az életét, mindenek előtt a saját tanulását. Így áll elő az a helyzet, hogy nem csak a rossz, hanem a jó tanulók között is kisebbségben vannak - becslésem szerint 20%-nál nem lehetnek többen azok - akik reálisan ítélik meg a saját iskolai helyzetüket, teljesítményük és eredményeik összefüggését, és vállalják mindezért a felelősséget. Miért baj ez? Az iskola nem az élet előszobája, hanem maga az élet - gyerekkiadásban. Amilyen viselkedésminták kialakulnak az iskolázás során, azok nagyjából előre jelzik, miként fog eljárni a munkájával kapcsolatos helyzetekben.

A tanulási problémákkal küzdő felső tagozatosok több mint felére jellemzőek az alábbi ismérvek:

  • reggel csak szülői unszolásra kel fel, este túl későn fekszik, nem alszik eleget
  • hiányos a táskája, rendre otthon felejt fontos dolgokat
  • sokszor nem tudja mi a lecke
  • az órákból alig profitál, mert nem figyel oda
  • a délutánt a képernyő előtt, vagy más passzív elfoglaltsággal tölti
  • nincsenek rendszeres feladatai a háztartásban
  • csak az utolsó pillanatban kezd neki a tanulásnak
  • órákat képes alibiből a könyvei felett ülni
  • napi szinten vannak tanulási konfliktusai a szüleivel
  • alig dolgozik önállóan azért, hogy eredményt érjen el,
  • az első kudarcnál feladja, vagy segítséget kér
  • utálja a tanulást, nem látja értelmét, még akkor is, ha jók a jegyei

Általában 12 éves korra rögzülnek a gyerekekben az addig kialakult tanulási szokások, a hozzáállás és mindebből kialakul egy világkép, aminek a megváltozása nélkül aligha lehet tartós változásra számítani az iskolai eredményekben.

 

Új, egynapos tréning!

 

Mindezeknek a tapasztalatoknak az eredménye egy újfajta tréning 12-14 évesek számára, ahol közvetlenül a tanuláshoz kapcsolódó szokásokat, álláspontokat célozzuk meg.  Egy napot töltünk együtt 9-től 5-ig, ez alatt közösen felülvizsgáljuk a tanulásról rögzült nézeteket. Ehhez kiindulópont az a részletes kérdőív, amelynek a kitöltésével lehet jelentkezni a tréningre. Sorra vesszük, mi minden történik egy tanítási nap alatt, az iskolában és utána, egészen lefekvésig. Megkeressük, hol szivárog el az energia, mi váltja ki a passzivitást, hogyan válik a tanítási nap és az otthoni tanulás sok gyerek számára érdektelen, értéktelen kényszertevékenységgé.

Konkrétan mit történik a tréning során?

  1. Fogalmazást írnak arról, hogy milyen haszna van/lehet bármiféle tanulásnak?
  2. Szövegértési feladatot oldanak meg a tizenévesek időbeosztási nehézségeit taglaló szövegen
  3. Csoportmunkával gondolattérképet készítenek a nagyon sikeres emberek tulajdonságait bemutató szövegből
  4. A nap folyamán három figyelem meditációs gyakorlatot végzünk, aminek az a célja, hogy észrevegyük, amikor gondolataink elkalandoztak
  5. Az utolsó feladat megoldásából kiderül, kinél milyen hatást ért el a tréning…

A tréningen résztvevő gyerekek teljesítményéről, esetleges további javaslatainkról a következő héten rövid szöveges értékelést kapnak a szülők.

Milyen változásra lehet számítani a tréning után a résztvevőknél? A saját sorsa iránti felelősség kialakulása, erősödése, az önálló tanulás igénye, ami alapfeltétele az iskolai, később pedig a felnőtt életben való sikernek.