Nem érti, amit olvas!

"Tulajdonképpen jól olvas a gyerekem, de nem nagyon érti meg azt, amit elolvasott" - hallom elég gyakran a felső tagozatos gyerekek szüleitől. Mi van az ilyen panaszok hátterében, és hogyan lehet orvosolni a problémát?


Kisiskolás korban a gyerekek hallás után sokkal jobban megértik a szövegeket mint olvasás után – ami érthető, hiszen az írott szöveg dekódolásával még csak most ismerkednek. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy ötödik osztályban az átlagos gyerek már jobban megérti az elolvasott szöveget, mint ha ugyanezt felolvassák neki. Ez a tendencia ezután megmarad, állandósul az olvasás előnye a halláshoz képest.

 


A bevezetőben feltett első kérdésre az a válasz, hogy a jól olvasó de a szöveget nem értő gyerek valójában nem olvas jól, hiszen az értés nem választható el a szavak felolvasásától. Az olvasásnak tulajdonképpen nincs is más értelme, mint az hogy segítségével információkat gyűjtünk, összefüggéseket tárunk fel, következtetésekre jutunk. Mindez a tanulási folyamat mással nem pótolható része.


Ha egy felső tagozatos gyerek csak úgy tud tanulni, hogy a szülei felolvassák a leckét, illetve rendszeresen értelmezik, "lefordítják" számára a szöveget, akkor az olvasás-szövegértés megrekedését kell feltételezni. Gyakran - de nem mindig! - fel nem ismert vagy nem kezelt diszlexia az ok.

 

Ha ez csak felső tagozatban derül ki, már csak több éves intenzív fejlesztéssel lehet a hiányokat pótolni. Ha nem diszlexia, hanem "csak" gyakorlatlanság miatt akadt el az olvasás-szövegértés, szakszerű segítséggel már néhány hónap alatt eredményt lehet elérni.

 

Nagyon sok hiányossága van az iskolai olvasástanításnak, de a világszerte tapasztalható súlyos olvasási-szövegértési krízis kialakulásában nagy szerepe van annak, hogy az iskolán kívül egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek.  /És szüleik is…/

 

Egyre több olyan felső tagozatos gyerekkel találkozok, aki semmit nem olvas kedvtelésből, a napi tanulásban szülei vagy korrepetáló tanár segíti. Terjed az a rossz gyakorlat, hogy a történelem, földrajz, irodalom leckék otthoni elolvasása is elmarad, mondván a tanár lediktálta az órán a vázlatot, és csak azt kell tudni.
 

Hiába tanult meg a gyerek alsóban olvasni, ha ezt a készséget később nem gyakorolja megfelelő intenzitással, akkor nem alakul ki olyan színvonalú szövegértése, ami a magasabb színtű tanulmányok, vagy később a munkához kapcsolódó leírások, utasítások, dokumentumok értelmezéséhez elengedhetetlen. Amúgy jó képességű gyerekek buknak meg a középiskolában pusztán csak azért, mert képtelenek olvasás után tanulni. Annyira gyakorlatlanok az olvasásban, hogy nem tudják kihámozni a lecke értelmét.
 

Összefoglalva:

 

- ha a gyerek nem teljesít megfelelően, győződjön meg mielőbb személyesen a szövegértése színvonaláról, vagy forduljon szakemberhez.
- ha külön tanárt fogad mellé a „tanulós” tárgyakból, az ne a napi tananyagot „töltse” a gyerek fejébe, hanem az olvasását-szövegértését fejlessze megfelelő szintre. Egyébként a matek, fizika, kémia megértését is sokszor a gyenge olvasás szövegértés akadályozza!
- ne törődjön bele, hogy nem olvas a gyerek! Mutasson személyesen példát: az olvasó szülők gyereke előbb utóbb maga is megbarátkozik az olvasással!
- ha mindez nem segít, vagy nem megy, kérjen segítséget!