"Engem már egyáltalán nem érdekel az iskola!"

Elsős gyerek mondja ezt október elején az elképedt mamának. Aztán még hozzáteszi, hogy holnap már nem is akar menni, itthon sokkal jobban érzi magát, és tud ő tanulni egyedül is, vagy az anyuval. A szülő érthetően megütközik e közlés hallatán, ügyes válaszon töri a fejét, de tanácstalan. Hiszen olyan jól indult minden, már egy éve lelkesen készült a gyerek az elsőbe, táskával a hátán járkált hetekkel korábban, ki-berakosgatta taneszközeit. Az első hetekben lelkes beszámolókat tartott, és szépen gyűltek a piros pontok, vagyis a mosolygós bohócok. Mi történhetett, ami elvette a kedvét, pontosabban az érdeklődését?

Egyáltalán nem ritka az ilyen kifakadás, aminek azonban többféle oka lehet, s ennek megfelelően a tennivaló is változik esetről esetre.

Ha úgy került iskolába - ami mind gyakoribb - hogy tud olvasni, kicsit írni és ügyesen számol a húszas számkörben, szinte törvényszerűen bekövetkezik az a pillanat, amikor rájön a gyerek, hogy "megelőzte korát", nincs igazi kihívás, és elkezd unatkozni. Ha a tanító néni észleli ezt, adhat neki külön feladatokat, amivel ébren tartja a figyelmét és a versenyszellemét. Ha ezt nem teszi meg magától, kérheti a szülő, de egyáltalán nem biztos, hogy az osztályteremben meg is valósul a differenciált bánásmód. Épp ezért kétélű dolog az iskola előtti olvasástanulás, elsülhet jól, de rosszul is.

Unatkozhat az elsős az ellenkező okból is, mivel nem tudja felvenni a tempót, elvesztette a fonalat, nem érti a feladatokat, csak ül és néz a semmibe. Számára azért unalmas az iskola, mert egyre gyakrabban kívül reked a tanulás folyamatán. Ilyenkor segítségre van szüksége, amit az iskolában, a tanító nénitől kell megkapnia. A pedagógusok órakeretébe beépített korrepetáló órák épp ezt a célt szolgálják, ezért a szülő kérje, hogy foglalkozzanak külön a lemaradó gyermekkel. Sajnos nagyon gyakran ezt a labdát kapásból visszadobják a szülőknek: tanítsák meg ők otthon, este a kimerült elsőst mindarra, ami nem sikerült a pedagógusnak napközben. Márpedig a szülő, még a pedagógus szülő sem, alkalmas hosszú távon arra, hogy korrepetálja a saját gyerekét, ez ugyanis nagyon megterheli kettejük kapcsolatát.

Ha túl korán, szociálisan, érzelmileg éretlenül került iskolába a kisgyerek, unalmasnak érezheti az órákat, mert közben egyszerűen elfárad, kimerül, ezért nem tudja követni az óra menetét. A monotónia tűrése, a világos feladattudat is olyan készségek, amelyek akár évekkel is lemaradhatnak a nyelvi, logikai intelligencia fejlődése mögött. Ilyenkor el kell fogadni, hogy a fejlődésnek megvannak a törvényszerűségei, az érést alig lehet gyorsítani. Biztos el fog jönni az az idő, amikor ez a kisiskolás is kihívásnak érzi majd a tanulást. Ha túl nagy a szakadék a gyerek tűrőképessége és a követelmények között, szakember véleményét kikérve akár évközben is kereshetünk neki játékosabb, lazább iskolát, osztályt.

Érezheti unalmasnak az iskolát a kisgyerek azért is, mert az tényleg unalmas. A mai gyerekek hihetetlenül felgyorsult világban nőnek fel, minden pörög, villódzik, száguld, mind a közlekedés, a tévéreklámok, a számítógépes játékok. Ehhez képest naponta 3-4-szer 45 percig csendben, egy helyben ülni, és hosszas magyarázatokat hallgatni a fecskefark rajzolásáról - sok gyereknek, főleg a fiúknak nehezen tolerálható helyzet, amire pontosan ráillik az unalmas jelző. Ebben a tekintetben is igen sok múlik a tanító nénik szakszerűségén, gyerekismeretén és szeretetén. A korszerű, Magyarországon sajnos csigalassúsággal is alig terjedő tanítási módszerek már messzemenően alkalmazkodnak a felgyorsult világhoz és a felgyorsult gyerekekhez.

Akármi is az unalom oka, ne szörnyülködjünk a kifejezésen, ne tartsunk hegyi beszédet arról, hogy "akár unalmas akár nem, muszáj oda járni". Tudja ezt a legtöbb gyerek maga is, csak próbálkozik. Egy érzést, az unalmat amúgy sem lehet megtiltani. Fontos, hogy tisztázzuk az okokat, amiben lehet segítsünk, de hagyjuk meg neki a "Jus murmurandi"-t, azaz a morgás jogát, ami az ókori demokráciában is megadatott a népnek.
dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner