Miért vagyunk sereghajtók nyelvtudásban?

„Hogyhogy ennyire nem tudnak ezek a spanyolok más nyelveket?” – méltatlankodtunk Danival Barcelonában, miután sokadszor éltük át, hogy a turista paradicsomban a pincérek, taxisok, buszsofőrök, bolti eladók túlnyomó többsége kedvesen, de értetlenül néz ránk angolul feltett kérdéseinket hallva.

Aztán épp csak hazajöttünk a mediterrán ragyogásból, reggel hallom a Kossuth Rádióban, hogy az Eurostat felmérése szerint az unió lakóinak 36 %-a semmilyen idegen nyelvet sem beszél. Az országok rangsorában az utolsó előtti helyen a portugálok állnak, 51,3 %-kal, és az utolsó helyet mi foglaljuk el: a magyarok 75 %-a /!/ nem tud egyetlen más nyelvet sem.

És most hagyjuk is a spanyolokat, akiknek legalább annyi mentségük van, hogy tényleg világnyelv az övék. Seperjünk saját nyelvtudásunk háza táján. A műsorban megszólaló oktatási szakember szerint annyira azért nem borzasztó a helyzet, amilyennek a lehangoló 75 % mutatja, mivel nálunk sokkal kevesebb a nemzetiségi nyelvet /is/ beszélő lakos és a bevándorló. Például Szlovákiában és Csehországban vagy az egykori Jugoszláviában és a törökök millióit integráló Németországban igen sok nemzetiségi él, ami növeli a többnyelvűek arányát.

 

Az iskolai nyelvtanítás fogyatékosságai

 

De más oka is van annak, hogy nyelvtudásban még az egykori szocialista országok között is az utolsó helyen vagyok. Az oktatási szakember szerint továbbra sem elég hatékony a magyar iskolákban az idegen nyelvek tanítása. Két alapvető, úgy is mondhatnánk durva hibát említett: a hazai nyelvórák többségén magyarul beszél tanár és diák egyaránt, és még mindig meghatározó a grammatika tanítása a beszéd rovására.
Sok száz diák tanulásról szóló beszámolóit meghallgatva hadd tegyem ehhez hozzá: az összes új szó kigyűjtése, megtanulása, és a szótanulás folyamatos számonkérése szinte csak a nyelvi tagozaton, kétnyelvű iskolákban szokás. A tipikus idegen nyelv órán olvasnak, fordítanak, maximum kérdéseket tesznek fel. De sokszor elmarad a nyelvóra – mert éppen nincs nyelvtanár. A jobb tanárokat ugyanis még mindig felszívja a magánszféra, az iskolában dolgozók nem elhanyagolható része pedig délutáni magánóráira tartalékolja a kreativitását és az energiáját.
Ma már az sem ritkaság, ami korábban elképzelhetetlen volt, hogy ugyanaz a tanár délelőtt a fizetéséért, délután a lakásán „maszekban” tanítja ugyanannak a gyereknek ugyanazt a nyelvet. Sőt van még cifrább: aki ötöst akar kapni, annak kötelező járni a délelőtti tanár délutáni fizetős nyelvoktatására is – amit az egyszerűség kedvéért szintén az iskolában tartanak.

 

Egy nyelvzseni tanácsai

 

Valaki pár éve kiszámolta, hogy egy átlagos képességű gyerek 17 évesen megszerzett angol nyelvvizsgája manapság egy kisebb autó árába kerül a szülőknek – miközben az állam a közoktatásban is ráköltött a nyelvtanítására közel ugyanennyit, mérsékelt eredménnyel.
Az idegen nyelvek tanulásának is van természetesen módszertana, de sajnos ilyesmivel csak a színvonalas nyelviskolák segítik hallgatóikat. Korábbi hírleveleinkben többször olvashattak a nyelvtanulással kapcsolatos hasznos tanácsokat (pld. itt). Ezt most kiegészítjük a 16 nyelven beszélő magyar Lomb Kató, a világ egyik első szinkrontolmácsa tanácsaival.:

1. Bármilyen szakaszában is jársz a nyelvtanulásnak, ha éppen nem vagy társaságban (mész az utcán, buszon ülsz stb.) és mélázol magadban, akkor használd ki ezt az időt, és próbálj meg a tanult nyelven gondolkodni. Egy kis koncentrálást igényel, de meg lehet szokni. Az utadba került feliratokat, reklámokat is fordítsd le. Ha egy szó esetleg nem jutna eszedbe, akkor válassz egy egyszerűbbet, vagy helyettesítsd magyar szóval és ne rágódj a nyelvtani helyességen sem. Ez majd a gyakorlattal és a nyelvtani szabályok fokozatos rögzülésével úgyis változni fog.

2. Olvass minél többet idegen nyelven. Az internet korában ez nem okozhat problémát, de ha könyvet olvasol, akkor először csak úgy lazán olvasd el a könyvet, amely szavakat nem érted, csak suhanj át könnyedén fölöttük, a szövegösszefüggésből úgyis ki lehet következtetni az értelmet. Ami nagyon bonyolult, nem kell törődni vele, úgyis felbukkan még egyszer és megmagyarázza magát. A könyv legyen olyan, aminek érdekel a témája, talán a legjobb a krimi, mert azt a végéig muszáj lesz kiolvasni. Ha kivégezted a könyvet, akkor lehet mélyebben tanulmányozni a meg nem értett szavakat, azokat a szóbokrokkal együtt kiszótározni és kiírni a könyvlap szélére. Amely szavakra magunktól jövünk rá, azt könnyebben megjegyezzük.

3. Tanulj meg minél több rövid sablonmondatot, afféle töltelék mondatokat, melyeket előránthatsz, ha éppen megakadnál a társalgásban.
 

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner