Legyen gyerekjáték a tanulás - 2. rész -

Így javíts a szövegértéseden!

Kanadában végeztek egy vizsgálatot annak kiderítésére, miként függ össze a matematikában elért osztályzat a tanulók szövegértésével. A már megoldott és le is osztályozott matematikai felmérőket újra kiosztották a diákoknak, és ezúttal azt a feladatot adták nekik, hogy magyarázzák el a kérdező biztosoknak, mi is volt pontosan a tennivaló az egyes feladatoknál. Kiderült, hogy ezer diák közül majdnem kétszáz azért rontotta el a dolgozatát, mert nem értették meg a feladatot, tehát nem a matematikával - vagy nem csak azzal - van gondjuk, hanem gyenge a szövegértésük.

Majdnem biztos, hogy te is begyűjtöttél már néhány rossz jegyet azért, mert

* félreértetted matematikából vagy fizikából a szöveges feladatot,
* az ismeretlen szavak eltorlaszolták a történelem vagy biológia lecke megértésének útját,
* a csak részben megértett szöveget hiába magoltad be, másnapra egyszerűen eltűnt az emlékezetedből.

Tehát nem elég valamit elolvasni, - akár többször kis - az olvasottakat meg kell érteni, ez pedig a szöveg alapos feldolgozása útján megy végbe. Akkor mondhatod, hogy megértettél valamit, ha saját szavaiddal is, értelmileg hűen el tudod mondani, vagy le tudod írni. Ezt úgy tudod elérni, ha szinte darabokra szeded a szöveget, ellenőrzöd, hogy minden szó jelentésével tisztában vagy-e, és az ismert szavakból összerakott mondatok jelentése egyértelmű és világos számodra.

Semmiképpen se haladj tovább, amíg a homályos jelentésű szót, mondatot pontosan meg nem fejted! Ne sajnáld az időt,

* nézz utána lexikonban, kézikönyven, vagy a tankönyvben,
* ha nem boldogulsz, kérj segítséget osztálytársaidtól vagy szüleidtől,
* írd fel magadnak, hogy el ne felejtsd a legközelebbi órán megkérdezni a tanárodtól.

A mondatok pontos és mély jelentése gyorsan feltárul előtted, és hamar kitisztulnak a homályos pontok, ha minden mondatrészre rákérdezel. Ki? Mit? Mikor? Hol? Meddig? Milyen körülmények között? Mivel összefüggésben? Milyen célból? Stb. Különösen hasznosak azok a kérdések, amelyek a dolgok eredetére és okaira vonatkoznak. A kérdezés egyszerre szolgálja a megértést és a megjegyzést. Amikor egy bekezdés olvasásával végeztél, takard le a szöveget, és próbáld meg emlékezetből elmondani annak tartalmát, jelentését. Semmiképpen se a szó szerinti pontosságra törekedj, hanem a fontos tények, összefüggések, a lényeg visszaadására. Nem baj, ha kezdetben döcögve, körülírva megy csak a szöveg visszaadása, eközben ugyanis folyamatosan fejlődik a szövegértésed, és most ez a lényeg. Ez a legegyszerűbb szövegértési gyakorlat, és ha csak ezt az egy tanácsot megfogadod, máris könnyebb dolgod lesz.

Ha a mostaninál jobb szövegértő akarsz lenni, készíts időnként kivonatot az olvasottakról. Ez azt jelenti, hogy a feladott szöveget - például történelem, irodalom, földrajz, biológia, társadalomismeret tárgyakból - negyedére vagy akár tizedére rövidíted úgy, hogy közben a lényeg megmaradjon. Eleinte próbálkozz rövid - egy-két oldalas, könnyű szövegekkel. Kezdetben úgy is csinálhatod, hogy kihúzod a szövegből a feleslegesnek tartott szavakat, mondatokat, s megnézed, hogy ami megmaradt, érhető-e. Előbb-utóbb persze önállóan kell megfogalmaznod a lényeges gondolatokat a kivonat készítéséhez.

Lehet, most azt gondolod, hogy "nincs nekem időm ilyesmire, épp elég megbirkózni a házi feladatokkal!". Csakhogy miközben kérdéseket fogalmazol meg, kivonatokat készítesz például a történelem leckédből, már meg is tanultad azt - sőt, a megszokottnál sokkal mélyebbre raktározódott el memóriádban minden lényeges összefüggés.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner