Így segíts diszlexiás gyermekednek!

Hogyan segíthetek diszlexiás gyermekemnek a napi tanulásban és a diszlexia leküzdésében? - naponta kapunk ilyen tartalmú leveleket.

A diszlexiás gyerekek nem fogyatékosak, nem is a szorgalmukkal van baj, de azokon a területeken, ahol a rendezettség, sorrend nagy szerepet játszik, sok akadályba ütköznek. Ők is megtanulnak olvasni, írni, számolni, de információfeldolgozási sajátosságaik miatt másképp, lassabban, és igen nagy erőfeszítéssel, a hagyományos oktatás keretében, csak kínlódva sajátítják el ezeket az ismereteket.

Mivel a diszlexiás gyerekek számára az iskolai órák sokkal nagyobb terhet jelentenek, mint a többieknek, fogadjuk el tényként, hogy eleve fáradtabbak mire hazajönnek, és az otthont amolyan menedéknek is tekintik, ahol végre nem kell nehezen vagy egyáltalán nem megoldható feladatokkal foglalkozniuk.

Fogadjuk el azt is, hogy a mi gyerekünk másképp tanul, mint a többiek, mások az erősségei és vannak gyengeségei, amiről nem tehet. Sose ahhoz mérjük, hogy a nem diszlexiás osztálytársai már hol tartanak, hogyan olvasnak, írnak vagy számolnak, kizárólag a saját fejlődése legyen a mérce. Ha együtt tanulunk, ne vágjunk közbe, amikor téveszt pl. olvasásban, ne sürgessük, hogy olvasson gyorsabban. Ha a számolásnál van probléma, minden eszközzel szemléltessük a feladatot. A szöveges feladatot fogalmazzuk meg másképpen, ha valamilyen műveletet nem ért, pl. szorzás, mindig vezessük vissza egyszerűbb feladatokra, pl. összeadásra.

Lehet, hogy sosem fog szépen írni, de ha az olvashatóságig eljutunk, az már óriási eredmény. Később szövegszerkesztő és nyomtató használatával a kézzel írástól nagyrészt mentesülhet.

Ha olvasás alapján alig tudja megérteni a szöveget, ne hagyjuk magára azzal, hogy "olvasd, majd megérted!". Olvassuk fel neki a szöveget, vagy vegyük fel magnóra, hogy többször meghallgathassa. Ez persze csak átmenetileg nyújt segítséget, felső tagozatban már mindenképpen el kell jutni a gyereknek a megfelelő szövegértéshez, e nélkül bukdácsolássá válik a tanulás.

Jó, ha tudjuk és elfogadjuk, hogy a diszlexiások teljesítménye igen nagy ingadozást mutat egyik napról a másikra. Ezért ne mutassuk csalódásunkat, ha időnként számunkra érthetetlen módon visszaesik a korábbi szintre. Az órákon át tartó, öncélú gyakoroltatást kerüljük: nagy valószínűséggel nem azért akadozik az olvasása, írása, számolása, mert nem gyakorolt eleget, hanem azért mert a számok, betűk, sorozatok, szimbólumok kezelését, feldolgozását agyi "szűk keresztmetszetek" lassítják. Épp ezeknek a szűk keresztmetszeteknek a felszámolását szolgálja a szakszerű diszlexia korrekció.

Egyes mozgásformák sokat segítenek a diszlexia korrekciójában: indiánszökellés, labdapattogtatás, egyéb labdajátékok, ugróiskola, célbadobás, ugrókötelezés, mindenféle egyensúlygyakorlat, fejtetőn, karon, tenyéren egyensúlyozni tárgyakat stb.

A hangingerek jobb feldolgozását szolgálják a ritmusgyakorlatok, tapssorozatok ismétlése, erre csörög a dió típusú játékok, szólánc visszamondása, hangok zörejek beazonosítás, stb. A tapintást fejleszti a gyurmázás, gyöngyfűzés - a nehezített változat sötétben, tapintás után felismerni tárgyakat stb. Jó, ha a szülők rövid másolatokat íratnak gyermekükkel. Előbb csak szavakat, majd mondatokat. Olvastassanak értelmetlen szótagokat, ez abban segít, hogy ne találgasson, hanem sorban olvassa a betűket Azokat a betűket, amiket gyakran téveszt, megformázhatják gyurmából.

Az esti felolvasást, mesélést 10-12 éves korig ne hagyjuk abba, vagy állítsuk vissza. A gyermeknek ilyenkor képzeletben kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül, ez a fantázia, a memória, a figyelem fejlesztését szolgálja, Erősíti a szülő és a gyermek kapcsolatát, bővíti a szókincsét, amivel a diszlexiásoknál szinte mindig baj van, megismerteti az igényesebb, szépirodalmi nyelvvel, ami elengedhetetlen a tankönyvi szövegek megértéséhez.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner