Pisa tanulmány a jobb iskoláról

Miért tanul az egyik gyerek jól és miért bukdácsol a másik? Általában az eltérő képességekkel, vagy a szorgalommal illetve lustasággal magyarázzuk az ilyen különbségeket. A sikert és a kudarcot többnyire a génekre, a gyerek eszére, természetére, jellemére, esetleg a szülői segítségre vagy annak hiányára vezetjük vissza, de az indokoltnál sokkal ritkábban gondolunk az iskola, az oktatás felelősségére. Mintha beletörődtünk volna, hogy a gyerekeink a szükségesnél sokkal kevesebb támogatást kapnak a konkrét tanuláshoz a legilletékesebb helytől, az iskolától.

Váljon az oktatás elengedhetetlen részévé a gyerekek tanulási kedvének felkeltése, önbizalmának erősítése és a hatékony tanulási stratégiák átadása - javasolja a Pisa-jelentésekhez kapcsolódó OECD-tanulmány a szervezet tagországainak. Az oktatás sikeressége ugyanis sokkal jobban függ ezektől a tényezőktől, mint azt korábban feltételezték.

A fejlett országok gazdasági szervezete, az OECD pár éve a Pisa-jelentésekkel hívja fel magára a figyelmet. Abból kiindulva, hogy a tudás, a lakosság tanultsága mára az országok legfontosabb termelőereje, gazdasági tőkéje lett - elkezdték vizsgálni és összehasonlítani az OECD-országok közoktatását. Háromévente mérik a 15 évesek matematikai, olvasási-szövegértési és természettudományos tudását. Nem az országonként eltérő tananyagot kérik számon, hanem az életben szükséges, használható gyakorlatias tudást - Skills for life. A magyar gyerekek nagyon gyengén szerepelnek a Pisa-vizsgálatokban, különösen az olvasással van baj. Ezek a mérések tették nyilvánvalóvá, amit addig is lehetett sejteni, hogy a magyar gyerekek egynegyedét nem tanítjuk meg írni-olvasni, ők 16-18 évesen funkcionális analfabétaként hagyják el a közoktatást.

A Pisa jelentésekből levonható tanulságok újabb csokrát nemrégiben tette közzé az OECD http://www.pisa.oecd.org. A kutatók arra voltak kíváncsiak, mitől sikeresek a jó tanulók és miben szenvednek hiányt a gyengébbek. Azt találták, hogy a jók sokkal motiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogy kell hatékonyan tanulni. A gyengébbek leginkább ezeknek a feltételeknek a hiányára panaszkodtak.

A szakértők szerint ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek, amit a többség nem hoz otthonról, vagyis az iskola dolga, hogy megadja számukra. Nagy hiba, ha az oktatás nem érdekes, a tanárok nem tudják felkelteni és fenntartani a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát, tanulási vágyát. Hasonló a helyzet az önbizalommal is, ennek erősítését még kevésbé érzi feladatának az általános vagy középiskola.

A tanulmány szerint az a jó iskola, amelyik korszerű, de egyben érdekes tananyagot közvetít, és a megfelelő tanulási technikákat is megtanítja. Csak akkor képes ugyanis a diák önállóan tanulni, az iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő módszerekkel.

Az iskolai sikerek vagy sikertelenségek a felnőtt életre is rányomják a bélyegüket - és nem csak a továbbtanulás szempontjából. Az a gyerek, amelyik folyamatosan unatkozik az órákon, és fogalma sincs, miként lehet megtalálni, majd megjegyezni a feladott lecke lényegét, valószínűleg gyengébb munkaerő lesz, mint az, amelyik iskolai évei alatt megismerte a sikeres szellemi munka - számára a tanulás - örömét. De ezt nem lehet elrendelni, megparancsolni, kizsarolni vagy kikönyörögni - a sikeres tanuláshoz nélkülözhetetlenek az ügyes tanulási módszerek, technikák.

Ezért a tanulásra való motiválását, a tanulók önbizalmának erősítését és a tanulásmódszertant mielőbb be kell építeni az egyes országok pedagógusképzésbe - olvasható a Pisa-kutatásokat összegző tanulmány ajánlásában.

Ha ez nálunk is megtörténik, az sokat javít majd a közoktatás színvonalán - ám a mostani iskolásokon nem sokat segít. A gyermekük sorsával okosan törődő mai szülőknek mindenesetre iránymutatás és megerősítés lehet, ha tudják, hogy motiváció, önbizalom és ügyes tanulási módszerek nélkül sok okos gyerek is elkallódik, a gyengébb képességűek kudarca pedig szinte borítékolható.

dr. Pusztai Éva
tanulásmódszertan tréner