Agyilag érett, de túl játékos?

Tisztelt Doktornő!

Fiam 2006 novemberben tölti be a 6. életévét. Az óvodában pár vizsgálaon már túleset kötelező jelleggel:

  • nem kell járnia logopédiára
  • nem diszlexiás

A problémám az, h az óvónők nem tartják arra alkalmasnak, h 2007 szeptemberében elkezdje az iskolát, (majdnem 7 évesen). Véleményük szerinte, ugyan agyilag érett lenne rá, de még túl játékos, lassan oldja meg a feladatokat.

Ön szerint javítana valamit ezen ha még egy évig oviba kell majd járnia? Pontosabban az idei tanévvel együtt még 2 évig. Amúgy is ez a 4. éve, h oviba jár.

 

Kedves Asszonyom!

Az iskolaérettség megítéléséhez a következő szempontokat kell figyelembe venni:

fizikai alkalmasság

  • megfelelő testi fejlettség elérése (kb. 110cm-es testmagasság, 18 kg-os testsúly),
  • alakváltozás (eltűnik a kisgyermekekre jellemző pocak, a test megnyúlik, karcsúbb lesz),
  • megkezdődik a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, megjelennek a maradandó fogak,
  • jó fizikai erőnlét, ami az iskolatáska cipelése és az egyhelyben ülés miatt fontos,
  • jobb illetve balkezesség egyértelmű felismerhetősége

pszichés alkalmasság

  • a gyermek várja az iskolát, készül rá, ez játékaiban is megjelenik,
  • a gyermek a rábízott feladatokat elvégzi, tevékenységeit nem hagyja félbe,
  • tud kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival,
  • megtalálja a helyét a közösségben, tud beilleszkedni a csoportba,
  • képes felnőttekkel kapcsolat kialakítására, fenntartására

mit "tud" az iskolaérett gyerek?

  • tartósan (10-15) percig leköti a rajzolás, a feladatlap kitöltése, a színezés,
  • nem okoz problémát a versek, rövid mesék megjegyzése és elmondása,
  • nincs beszédhibája, ki tudja magát szóban fejezni - egyszerű összetett mondatokkal is,
  • "barátságban" van a ceruzával, színez, rajzol (a rajzolás ténye a fontos, nem a minőség),
  • eligazodik az 1-10 számok között, ismeri és helyesen használja a több-kevesebb, nagyobb-kisebb fogalmát

Ezeket a képességeket nem kell külön tanítani, mivel a fejlődés során maguktól megjelennek. Egy egészséges, megfelelően inger gazdag, a gyermekre figyelő környezetben az "átlagos" gyermek saját érdeklődésétől vezérelve, a neki megfelelő tempóban sajátít el mindent, ami az iskola megkezdéséhez szükséges. Ebben az életkorban azonban még nagyok az egyéni eltérések, jelentősek a gyermekek közötti különbségek. Van olyan gyerek, aki már felismeri a betűket, esetleg olvas, van olyan aki a számolás iránt érdeklődik, és van olyan is, aki egyszerűen csak szeretne iskolába járni, de még nem ismeri a betűket.

A legfontosabb a testi és pszichés alkalmasság, a többi ismeretet a gyermek gyorsan megtanulja.

Az a tapasztalat, hogy sokkal több baj származik a korai iskolába menetelből, mint azokból a ritka esetekből, ha "feleslegesen" maradt még egy évet a kisgyerek az óvodában.

Bármennyire "okos" a gyerek, ha a szociális érettsége nem megfelelő, pl. nincs feladattudata, nem képes végigülni és figyelni a tanórákat, a feladatok megoldása közben elkalandozik, játszani kezd stb. könnyen csalódásba fordul a lelkes iskolakezdet. Egy év alatt épp ezek a dolgok szoktak "beérni". Legyenek türelmesek - annál inkább, mert a hazai óvodák összességében sokkal inkább a gyerekekre szabottak, mint az iskolák - tisztelet a kivételnek...

A gyerekkor manapság nagyjából az iskolakezdéssel véget is ér - sajnos.

Üdvözlettel:
dr. Pusztai Éva