A felnőttkori diszlexia tünetei

A diszlexiát nem lehet kinőni, mert azok az információ feldolgozási eltérések, amelyek diszlexiához vezetnek, egész életükben megmaradnak az érintetteknél. Akinél a diszlexia kialakult, az diszlexiás marad egész életében, de ez nem jelenti azt, hogy ezt a tünet együttes, a vele járó problémahalmazt nem lehet enyhíteni.

Természetesen a legfontosabb tényező a jövő szempontjából, hogy kisgyerek, illetve kamaszkorban, legkésőbb 15-16 éves koráig kapott-e az illető megfelelő fejlesztést. Minél hamarabb jött ez a segítség, annál gyorsabban és eredményesebben lehet a diszlexiást a tüneteitől megszabadítani, illetve ezeket enyhíteni.

A diszlexia felnőttkori megjelenési formái:

1. Érzékelés és mozgás

Bár a diszlexia elsősorban az írással és az olvasással van összefüggésben, és feltételezik, hogy ezek a nehézségek, problémák az egyes hangok megkülönböztetésének hiányos képességéből adódnak, a diszlexiásoknak az élet más területén is vannak problémáik. Felnőttkorban gyakran már csak ezek a tünetek jelzik, hogy diszlexia az eredeti kiváltó ok. E tünetek egy csoportja az érzékeléssel és a mozgással van összefüggésben. Ezeket a sokféle formában megnyilvánuló nehézségeket diszpraxiának nevezik. A legjellegzetesebbek:

  • Zavarok az egyensúlyérzékelésben és testtartásban.
  • Darabos, nehézkes mozgás
  • Feltűnő ügyetlenség a labdajátékokban, teniszben, asztaliteniszben, krikettben.
  • Könnyen elesik, és beleütközik más emberekbe vagy tárgyakba.
  • Csúnya, olvashatatlan kézírás és hibás gépelés.
  • Kézügyesség hiánya, ami pl. a főzésben is komoly nehézségeket okoz.
  • Túlérzékenység a fényre és a zajokra.
  • Nehezen tudja megkülönböztetni a jobb- és a baloldalt.
  • Távolságokat rosszul becsüli fel.
  • Nehezen tájékozódik, könnyen eltéved.
  • Nehezére esik a számolás és térbeli feladatok megoldása.
  • Nehezen megy a mindennapi élet megszervezése és a tárgyak rendben tartása.
  • Problémák a társas kapcsolatokban
  • Írásbeli munka elkészítése.
  • Olvasás közben könnyen elveszíti, hogy éppen hol tart.
  • Szóbeli felelet vagy előadás közben elveszíti mondandójának fonalát.
  • Egyszerű technikai eszközök használata feltűnően nehezen megy: pl. fénymásoló, fax, kalkulátor, adatbevitel a számítógépbe
  • Számok vagy adatok pontos átmásolása egyik helyről a másikra.
  • Nem emlékszik arra, hová tett dolgokat röviddel azelőtt.
  • Üzenetek átvétele.
  • A dátumot mutató pecsét kezelése.
  • Iratok rendben tartása.
  • Tálcán pl. kávés csészéket elvinni egyik helyről a másikra.

Tippek a nehézségek leküzdéséhez:

  • Használj olvasás közben könyvjelzőt, vagy tegyél oda egy vonalzót, ahol éppen tartasz. A megtanulandó szöveget színes papírra fénymásold.
  • Táblázatok számait színes kihúzóval jelöld be.
  • Azoknak a gépeknek, eszközöknek a használati utasítását, amelyekkel dolgozol, tartsd magadnál.
  • Használj ergonomikus kialakítású billentyűzetet.
  • Lassítsd le az egeredet
  • Készíts napi, heti és havi táblázatokat tennivalóidról.
  • Törekedj minél nyugodtabb munkakörnyezet kialakítására.

A felnőtt diszpraxia bizonyos részei – például a mozgással kapcsolatos problémák, fizioterápiával, vagy mozgás-terápiákkal is enyhíthetők. Sokat segíthet az un, figyelmesség /vipassana/ meditáció elsajátítása.

2..Zavarok a rövid távú memória használatakor

A rövid távú memóriánk amolyan átmeneti rakodóhely az információk számára. Ezeket az információkat később hosszabb távra is eltároljuk, vagy elfelejtjük. Ha fontosak, akkor átkerülnek a hosszú távú memóriánkba.

A rövid távú memóriát használjuk arra, hogy egy hallott telefonszámot megjegyezzünk néhány percre, itt őrizzük egy tárgy azon vonásait, amit épp le akarunk rajzolni. Ha kíváncsi vagy, hogyan működik a rövid távú memóriád, akkor a most következő számokat olvasd el figyelmesen, de csak egyszer, és azután hunyd be a szemed vagy nézz tovább a könyvön kívül, és ismételd el őket ugyanebben a. sorrendben: 5, 9, 2, 8, 3, 7, 4, 6.

A rövid távú memóriánk azon kívül, hogy benne átmenetileg információk raktározódnak, dolgozó, működő memória is. Például, amikor fejben számolunk, azt a rövid távú memóriánkban végezzük. Ha ki akarod próbálni, hogyan dolgozik a rövid távú memóriád, olvasd el egyszer a következő számsort, majd újraolvasás nélkül végezd el a műveleteket:. Adj 5-höz 3-at, és 8-at és 4-et, azután oszd el 2-vel.

Az alábbiakban a rövid távú memória gyenge működéséből adódó, a diszlexiásoknál gyakori problémák felsorolása következik.

  • Telefonszámok megjegyzése.
  • Számok pontos lemásolása.
  • Üzenetek, utasítások és irányok megjegyzése.
  • Beszéd, írás vagy más előadásának hallgatása közben az elhangzó gondolatmenet megtartása.
  • Emberek nevének megjegyzése.
  • Megbeszélésen jegyzeteket készíteni.
  • Vitát nyomon követni.
  • Szóbeli instrukciókat nyomon követni.
  • Telefon üzeneteket átvenni.

Tippek a problémák kezeléséhez.

  • A számokat, vagy szavakat részekre bontva olvasd, illetve jegyezd meg.
  • Olvass lassan és módszeresen.
  • Próbáld azonnal megtalálni annak a bekezdésnek a központi gondolatát, amit éppen olvasol.
  • Térjél vissza az írott instrukciókra, a szóbelit, ha nem érted, kérdd meg, hogy mondják el újra.
  • Kérdd meg, hogy az instrukciót vizuális formában adják /folyamatábrán/.
  • Használj a telefonüzenetek rögzítésére megfelelő nyomtatványt.
  • Használj képeket vagy szimbólumokat, vizuális jeleket vagy képeket emlékeztetőül.
  • Vedd fel magnóra az utasításokat, olvasmányokat, szövegeket, vagy a megbeszélések tartalmát.
  • Rendszeresen tarts pihenőket.
  • Tanuld meg és gyakorold a relaxációt.

3. Az érzelmi élet zavarai

A diszlexiásokat gyakran egészen kis koruktól, de iskolás koruktól mindenképpen felváltva éri a hideg- és a meleg zuhany, mert bizonyos területeken igen jól, de legalábbis elég jól szerepelnek, más területen viszont számukra érthetetlen és megmagyarázhatatlan görcseik vannak Ráadásul környezetük, a szülő, az iskola buzdítja, fenyegeti, zsarolja vagy egyenesen megszégyeníti őket, és a nehézségeiket lustasággal, jellemhibával, gyengeelméjűséggel, stb magyarázza.

Ez az ellentmondásos állapot sokuknál nagyon mély önvádat, bűntudatot alakít ki. Ezt egy sikeres képzőművész a következőképpen fogalmazta meg: "Egy nagy titok lakozik bennem. Ezt egy dobozban tartom évek óta és csak nagyon-nagyon óvatosan merem kinyitni a doboz tetejét. Valószínűleg mindenki nevetne, ha megmondanám, mi van a dobozban. Ez a diszlexiám. Ez a dolog olyannyira átjárta az életemet minden értelemben, és annyi csalódást, szégyenkezést okozott, hogy el kell rejtenem. Ha ezt mások is látnák, az valóságos rémálom lenne számomra."

Tehát a diszlexiás felnőttek általában sok, számukra ismeretlen eredetű feszültséget hordoznak magukban. Ezek nagy része összefüggésben van a kisgyermekkor óta a diszlexiájuk miatt átélt kudarcokkal. De a legtöbb felnőtt diszlexiásnak sejtelme sincs róla, hogy az évtizedek óta hurcolt problémák, amelyeket ő megoldhatatlannak érez, enyhíthetők, illetve ügyes technikával elkerülhetők.

Mivel soha nem tanultak megfelelő védekező technikákat, sokukra jellemző a zavarodottság, elbizonytalanodás. Ezt az váltja ki, hogy egyfelől gyors észjárásúak és jó ötleteik, gondolataik vannak, más területeken azonban nagyon lassúak és egyenesen ostobának mutatkoznak. Ilyen előzmények után nagyon sok diszlexiásban fejlődik ki az önvád, a szégyen és az alkalmatlanság érzete. Az elbizonytalanodás - különösen ha évtizedeken keresztül fennáll - az önértékelést és az önbizalmat teljesen aláássa.

Ez megnyilvánul a tanulásban, de egy idő után a diszlexiás életének más vonatkozásait is érinti. A munkájukban a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem érzik magukat igazán megfelelőnek, és a lelkük mélyén mindig attól félnek, hogy alkalmatlannak fogják őket találni. Éppen ezért nagyon nehezen kérnek például fizetésemelést vagy jobb munkát, és nehezen pályáznak új állásra. Egy állásinterjú egy diszlexiás számára általában rémálom.

Mivel a legtöbb diszlexiás évtizedeken keresztül úgy él, hogy nincs tisztában problémái eredetével, bizalmatlanná és agresszívvá válik másokkal szemben, mert fél titkának kitudódásától, és folytonosan védekező magatartást erőltet saját magára. Ez előbb-utóbb korlátozza másokkal való személyes kapcsolatait, és sokkal inkább börtönben érzik magukat az őket megoldhatatlan feladatokkal bombázó világban. Sok diszlexiás meg is fogalmazza, hogy bezárva, bebörtönözve, mozgásképtelennek érzi magát. A fizikai mozgással kapcsolatos gátlások gondolati szinten is bezártságként jelentkeznek. Az életben előforduló, mindenkit utolérő problémák tovább rontják a diszlexiások amúgy is ingatag pszichés állapotát. Mivel amúgy sem elég hatékonyak, nehézkes a mindennapi életvitelük, stressz helyzetben szinte megbénulnak.

De bármennyire sötétnek tűnt az eddigi kép, a diszlexiások abban a pillanatban, amikor diagnosztizálják a problémájukat, és az állapotukat meghatározó - részben fiziológiai okokkal tisztába jönnek - máris jobban szokták érezni magukat. Az a hír, hogy ezzel az eltérő érzékeléssel, információ feldolgozással nagyon sok, egyébként jó, gyakran kiváló intellektusú, kreatív ember él, máris csökkenti magányukat és elszigeteltségüket. Sok mindent megmagyaráz az életükben, ami addig megfejthetetlen, szégyellt titok volt számukra.